In Benny we trust 

Ha őszinték akarunk lenni, kicsit untuk már az eredetit, jó újra az árja másolattal bajlódni.

benny anatolij inbennywetrust

Elvileg lelkesek vagyunk, hogy Eb van, ráadásul az angolok pontosan ugyanolyan balfasz lúzerek, mint amilyenek voltak, de elég nehéz erre vagy bármi másra koncentrálni úgy, hogy mindennap Héder Barna. Ezt az embert vajon akkor is eldugják évekig Palik László seggébe a még sehol sem tartó szőrtüszők mögé, ha tudják, hogy ekkora endorfincunamit eredményez majd a kibújás? Vagy ez a letörölhetetlen vigyor és az indokolatlanul lassú fejmozgás valami emberkísérlet és a nyolcaddöntőkre hipnotizálni fogja az egész országot? Valaki mondja meg, mit tegyek, hogy ne Heston Blumenthal bágyatag dublőrjelöltjét lássam állandóan!

A Nationalelffel kapcsolatban sok kérdés nincs, mármint Neuer helye nagyjából biztos, legalábbis egyelőre (hehe), a többin pdig lehetne vitatkozni napestig, azonban engem a héderi vigyor teljesen leszedál, olyan leszek tőle, mint Joe Hart mozgáskoordinációért felelős agyi központja, amikor fejmagasság fölötti labda közelít.

Címkék: benny, anatolij, inbennywetrust



Az utolsó

Bekkelni ma se fogunk, ha jól látom.

Vicces, hogy majdnem a komplett cserepad eligazol nyáron.
 

A túloldalon Hummels a cséká, LOL.

Erről jut eszembe, hogy még nem is trollkodtam be ide, mit mondott anno valaki arról a bizonyos valamiről:

"Ich glaube einfach, dass es sportlich wenig bis keine Gründe gibt oder gab, uns zu verlassen. Man konnte sehen, wie sich unser Team entwickelt hat, und Mario hat sich mit vielen super verstanden. Deshalb hat es mich auch so geärgert, dass er der Meinung war, so früh weggehen zu müssen."

Csak emlékeztetőül idéztem fel a szívfacsaró pillanatokhoz.



..van pár olyan kérdés, amire, ha megszakadunk, mint Bernat a szorzótáblánál, sem kapunk választ legalább a szezon elejéig, de elnézve Lahmot a spanyolok ellen, lehet, hogy még két egész nyáron át a sötétben matatunk majd.



Nyilván semmilyen kapcsolat nincs a címben használt analógia és a valóság között, főleg a régmúlthoz nincs köze, egyszerűen csak ez jutott eszembe arról a pillanatról, amikor utólag győzködjük magunkat, hogy összességében igenis nehéz volt ezt összehozni.

takarodj

Hurrá.

Amúgy aki erdei iskolában nem csinált hülyeséget, az szégyellheti magát.

Címkék: takarodj



Stigma

Nem az a baj, hogy a meleg katalán filmrendező (by mocsing) nem úgy muzsikált, mint az irigyelt falzett ének.

Nem az a baj, hogy kasztrálnám, és két golyóját a tenyérbemászó pofájába tolnám Karl-Heinz Rumeniggének.

Nem az a baj, hogy egy kimmichnyi engesztelő bűnbocsánatot vásárolt az a fasztarisznya.

Nem az a baj, hogy nem vált el már tegnapelőtt a bűnös testétől minden egyes nyakizma.

Nem az a baj, hogy még így is éppen eléggé gyűlölöm, tűktől vérző végbelét szívesen nézném fémkeretes tükrökön.

Nem az a baj, hogy képzetemben hetedíziglen kitörlöm, miközben a halál dalát kedvesen a bajszom alá dünnyögöm.

Nem az a baj, hogy Vidalból így olyan vezér lesz, aki susugósba öltöztetett szívvel indul le a falusi diszkóba csapatni, veretni.

Nem az a baj, hogy a második olyan Mariót veszíthetjük el, akit megtanultunk feltételek nélkül, akár viszonzatlanul is szeretni.

Nem az a baj, hogy a spanyol és német futball elképzelt légyottja és házassága helyett argentin tangót járnak a Säbeneren tinók, s latinok.

Nem az a baj, hogy emiatt annyira gyűlölöm a klub egyik legendáját, hogy álmomban köpök rá, szájában landolnak a mérgezett galacsinok.

Nem az a baj, hogy mocsingnak igaza lett, klubunk kortárs katalán kézben csak önmegvalósítás, vízibalett:

DE! EZ a baj. Az a BAJ.