Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Der Raumdeuter

Talán a Werder elleni kínkeserves őszi, idegenbeli győzelem után dobtam fel azt a levlistán, hogy mi lenne, ha nem a világ legjobb középpályására vagy Gondolkodónk aktuális hóbortjára építenénk csapatot, hanem egyszerűen hagynánk, hogy Thomas Müller Thomas Müller legyen.

Nincs annyi karakter amennyit megérdemelne bármelyik random Rex felügyelő epizód gyanakvó portása, ezért is merek mócsi' posztjára ráemelni egy videóval, meg néhány leütéssel.

Muszáj bevallanom azt is, hogy talán csak tavaly az 5-1-nél a valakivel üvöltő Müllernél esett le, hogy miért is nyer meg a csapat minden meccset és miért vetődik fel egyáltalán annak a lehetősége, hogy Toni Kroos az Arsenalba igazoljon, akit Pepnél is jobban megvetnék, ha ez valóban megtörténne.

Ez a csapat már Thomas Müllertől Bayern. Meg lesz még vagy tíz évig. 



Amennyiben egy pillanatra figyelmen kívül hagyjuk a tényt, miszerint heroikus küzdelemben továbbjutott szeretett csapatunk, egészen nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy totál simán esett ki a Bayern, ráadásul a mesterről a mély sötétségen kívül semmi egyéb nem sugárzott.

Elismerem, ez nem könnyű, ugyanakkor még mindig teljesíthetőbb feladatnak tűnik, mint az Alonso-akta kibogozása, erre ugyanis most már tényleg semmilyen magyarázat nincs, csak ez a kínos feszengés maradt, nézünk egymásra, basztatjuk a telefonunkat, és haladó buzik módjára olyanokat motyogunk, hogy amúgy eszméletlen jó a faszi stílusa.

Na, és ha ezzel megvagyunk, szépen csendben írjuk le azt is, hogy ez az este újra abba a csodálatos dimenzióba röpített minket, ahova Patrik Andersson csukott szemes bikázása óta... najó, a Getafe elleni Toni-fejes óta legfeljebb Neuer belőtt tizenegyese, vagy Robben esetlenül zseniális gurítása tudott.



Pep, egy faszkalap vagy!

Pep Guardiola, az edző, a tanár, az apa, a filozófus, a gondolkodó.



976 napja

nem tudjuk, mit szeretne elérni Josip Pep, és hogy kik figyeltették anno Juan Bernatot titkos eszközökkel, aminek a vége az lett, hogy itt rohangál céltalanul.

Nekem hiányzik a válasz.



Elhagy minket a Gondolkodó a világ legjobb bajnokságáért (csak viccelek, szerencsére csak az angolok túlárazásával), ahol jó aranyásó módjára egy zsebbe csúsztatott no limit hitelkártyával kezdi majd, egy olyan klubban, ami tökéletesen illik majd a személyiségéhez, ahol adószakértő barátai szeretni fogják, úgy, ahogy itt soha nem is tették. Ezt nem ő mondja, hanem a Südkurve, meg az újságírók, akik három év alatt egyszer sem kérdezték a szakmáról. Skandallum! Sőt, ebben az embertelen müncheni világban, ahol még négy hónapot kellene lehúznia, még azt sem nézik jó szemmel, hogy mint Európa legjobban fizetett Gondolkója már az Ikeaban eszi a a svéd húsgombócokat miközben a manchesteri irodájába választ íróasztalt. 

Ilyen zord körülmények között tengette mindennapjait ez a meg nem értett elme, s tanáncstalanul bámul maga elé, mikor Tacsiról és Kimiről is vernek egyet-egyet a derék bajor támadók a legutóbbi két derbyn. 

Mi lenne ha valaki megemlítené neki, hogy Magath dupla-duplát hozott az első két szezonjában? Majdnem leírtam, hogy is, há.

És még BL-meccsek várnak rá?  

Essünk túl rajta, de a zebrákat már csak presztízsből is vágjuk tarkón, Rumcájsz helyett Zsírszakállal.