Mert hogy rá fog baszni az ujjára. Persze nem mindegy, hogy csak másnapos és azért remeg, mint minden normális ember, vagy őszintén be van szarva a tűz látványától.
Niko most fog először tüzet látni közelről és bár nem hiszem, hogy a flipchart előtt ne tudná, mi a megoldás az a csapat ellen, amelyik pont azt tudja a legjobban, amivel a sajátja a legkevésbé tud mit kezdeni (ez azért így, leírva még keményebb, mint kimondva), de az azért tényleg kurva nehéz és ritka, hogy elsőre a flipchart előtt és a pályán is menjen minden.
Ahogy mondani szokták, ha az utolsó pillanatig nyílt kérdés lesz a továbbjutó kiléte, akkor már félig boldogan halunk meg, még ha nem is őszinte mosollyal az orcánkon.
Ennek a csodás estének a másik kiemelkedően parádés témaköre a kolumbiai hercegnő prostituált-együtthatójának ünnepélyes megmérése lesz, amit izgatottan várok, vagy talán bátran mondhatom: várunk mindannyian. Jelen helyzetben kevés nagyobb öngólt tudok elképzelni, mint a kezdőbe tenni a védekezéshez mint labdarúgó-sportemberi értelemben vett tevékenységhez semmilyen formában nem értő szupersztárt, azonban ne legyenek illúzióink, mert a végén még bődületeset csalódunk és olyankor általában a hiba bennünk van. Tetszettek volna jobban belőni az elvárásokat (lásd még a flipchartos kalandot).
Amiről egyetlen szót sem kellene szerintem most ejteni, az a szezon lehetséges kimeneteleinek előre történő értékelése, azaz hogy még pont nem vagyunk elégedettek, ha mondjuk behúztuk a Pokalt, de Favre lett a bajnok és a BL-elődöntőben nem bírtunk a Cityn átgyalogoló Schalkéval. Erről jut eszembe, szegény Tedesco két meccsen legalább nyolcat kap majd, szóval a fenti verzió egyetlen esélye, ha a mester nemzetközi futballból való kiradírozása helyett szépen, okosan elosztva ők is legalább ennyit rúgnak.
Ez a szezon szinte biztosan szar lesz úgy általában, teljesen felelseges már korábban fárasztani ezzel magunkat, amikor a komplett nyár rendelkezésünkre áll.
Nekem tényleg nagyon fájna, ha a hatalmas Bayern Münchent már a 16 között úgy vágnák ki a tényleges elitklubból, ahogy csak az Arsenalt szokás, ezért elvárom, hogy minden érintett a szükséges mértékben kitegye a kékeres bránerét a pályára, amely bránerbemutató eredményeképpen egyetlen tetves másodpercig sem érint majd meg az az arzenálos fíling, amire gondolva most például szívesen lennék hajótörött.
A többi, ha nem is mindegy, de igazából mindegy.