"(pedig csak annyi kéne, hogy a két mondatnál hosszabb kommenteket posztba írjuk, de már ahhoz is lusták vagyunk, hogy megnyissuk az admint)"
-- motsching, 34
"a lucasos beszélgetés, a sok pro és kontra érvvel 8-10 hozzászólóval simán poszt minőségű beszélgetés lett"
-- paulaner, 33
"ezt mondom, hogy ha van 3 jó mondatod akármilyen témában, akkor 6 perc alatt posztot is írhatsz belőle és nem több energia, mint a komment. de én se csinálom, nekem sincs ennyi eszem"
-- motsching, 34
"én például siman megkérdezném, hogy mi lesz velünk jövőre thiago és alaba nélkül.. :("
-- paulaner, 33
"szerintem Thiago helyett Goretzka most az újrakezdés után hasznosabb volt, meg németebb is, amire Kalle lefekvés előtt szívesebben gondol... Alabát meg legkésőbb a szezon utolsó meccse előtt egy gusztustalanul nagy szerződésért meg fogják tartani"
-- hory, 35
"én kimmich helyében inkább aggódnék thiago miatt, mert Goretzka sima kezdő lesz hatban/nyolcban/tízben a gladbach ellen pedig csatárként"
-- paulaner, 33
"ki lesz a csatár a gladbach ellen? a védekező középpályások legifjabb titánja vagy egy tini, aki klasszikus ék, és kellene neki játékperc? hát, ha nyerni szeretnénk, akkor leon!
hallod, ha guardiola még itt lenne, és ezt ő mondaná, és nem én, akkor elvágnám az ereit egy gordiuszi csomóval, és beküldeném goretzkát... bazz, néha nehéz műfaj ez a gyűlölet, de a kellően sziklaszilárd meggyőződés és eltántoríthatatlan vasakarat általában átlendíti az embert a felesleges morális tépelődéseken..."
-- gyore, 33
----------
Nekem van amúgy egy régi félelmem (pontosabban kettő, de itt most nem releváns "a bohóc áll este az ablak előtt Breno-mezben, vigyorog és gyufákat pöckölget az ereszre"), ebben általában az történik, hogy valami nagyon szorult helyzetben vagyok és egyetlen ember menthet meg, akivel tudok is kommunikálni, de csak nagyon rövid időnk van megbeszélni, hogyan tudok megmenekülni. És ez az ember gyore, és nekem nagyon rövid idő alatt kellene megértenem a modandóját, és én nem értem, és potyognak a könnyeim, miközben hallgatom őt, és nyelem a taknyomat, de nem értem, pedig mondja, és én egy Ottl-nek érzem magam a Kassaira gondoló Vidalok között.
